Beszarsz, mennyi mindent tud az új debreceni szuperszámítógép!

Hivatalosan is bekapcsolták szerdán az ország legnagyobb teljesítményű számítógépét a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán. Utánajártunk, hogy a vas és kábelrengeteg alatt mégis mekkora erő lakozik Leó agyában.

Részlet – Fotó: MTI

A top500.org adatai és Stefán Péter projektvezető prezentációja alapján az alábbi rendszer-paraméterek derültek ki:

Gyártó: Hewlett-Packard, típus: S6500, architektúra: Cluster Platform SL250s Gen8
Memória: 10,5 Terabyte ≈ 10 752 GB
Processzor: Intel Xeon E5-2650v2 8C 2.6GHz (8 magos), magok száma összesen: 3 696
Vizualizációs alrendszer: NVIDIA Tesla K20+
Adattárolás: 5,3 Pbyte ≈ 5 427 Tbyte ≈ 5 557 452 Gbyte

Mint az Stefán Péter prezentációjából kiderült, ezt még idén lehet feltolják 9 Pbyte-ra, 2018-ban 73 Pbyte-ra, 2020-ra pedig már 0,3 Ebyte-nyi (ejtsd: exa) adatot is képes lesz tárolni.

Számítási kapacitás: 200 teraflop/másodperc körül mozog

Ez nagyjából azt jelenti, hogy a számítógép másodpercenként egy trillió (tíz a tizenkettediken) számítási műveletet képes elvégezni. A mérések során a csúcs (RPEAK) eddig 248,2 teraflop/másodperc volt. 2018-ra a 1.7 Pflops, 2020-ra pedig a 6.9 Pflops elérése a cél.

Belső kommunikációs rendszer: Infiniband FDR,
Csomópontok száma: 81
Operációs rendszer: Linux
Kialakítás: vízhűtéses rackek
Fotó: MTI

Magas kapacitásának köszönhetően ezzel Magyarország felkerült a világ szuperszámítógépes top 500 listájára, rögtön a középmezőnybe, a 308. helyre. Ilyen kiváló eredményt a hazai rendszerek több, mint 10 éve nem értek el. A német szakemberek által készített ranglistán első helyen egyébként a kínai Guangzhou-ban található szuperszámítógép központ áll – érdemes megnézni az ottani számokat is. Itt egy videó róla:

A debreceni beruházást a magyar állam és az Európai Unió közel 2 milliárd forinttal támogatta (a teljes összeg két alapból adódik össze: 1 milliárd 558 millió forintot az Európai Szociális Alap biztosít, 442 millió forintot pedig a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap).

Itt lakik Leó – fotó: hirado.hu

NIIF Intézet (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet) lassan már 30 éve biztosítja a magyar felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi intézmények országos hibrid hálózatát, illetve az erre épülő informatikai hátterének fejlesztését és működtetését. Az első szuperszámítógépet 2001-ben szerezték be, a Debreceni Egyetemen pedig már 2011 óta üzemel ilyen berendezés, ami egy hálózaton keresztül kapcsolatban van a többi magyar szuperszámítógéppel is.

Forrás: www.niif.hu

A teljes infrastruktúra négy szuperszámítógépből áll. Ezeket földrajzilag elosztott módon, az ország négy városában helyezték el: Debrecen mellett Pécsett, Szegeden és Budapesten is található hasonló, de egyik se tud akkora teljesítményt, mint a Kassai úti. Optikai hibrid hálózat kapcsolja össze őket egyetlen hatalmas erőforrássá, melyet összesen mintegy 5500 intézmény és 2,3 millió felhasználó használ.

Ki mire használja?

Stefán Péter prezentációjából kiderült, hogy 2013 szeptembere és 2014 szeptembere közt mely kutatásoknál vetették be szuperszámítógépeket:

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Atomfizikai tanszék:
    Szerkezeti hibák vizsgálata atomi szintű számítógép szimulációval
  • Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, Komputergrafika és Képfeldolgozás Tanszék:
    Nagy számításkapacitású problémák és szavazórendszerek HPC környezetben
  • MTA Természettudományi Kutatóközpont, Elméleti Kémiai Laboratórium:
    Katalitikus folyamatok elméleti tanulmányozása
  • Pécsi Tudományegyetem, Általános és Fizikai Kémia Tanszék:
    In silico kísérletek néhány véralvadási enzim működésének tanulmányozására
  • Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet, Általános Pszichológiai Tanszék:
    Kétoldali szimmetria kialakulásának szimulációs modellezése és a vonatkozó fizikai kényszerfeltételek meghatározása
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet:
    Magmozgás számítások
  • MTA Kémiai Kutatóközpont, Kémiai Intézet:
    Fémfelület és molekulák kölcsönhatásának vizsgálata kvatumkémiai módszerekkel
  • Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Klinikai Kutató Központ:
    Klinikai kutatás, biomakromolekulák vizsgálata

Amellett, hogy képes a hazai kutatás alapvető igényeinek kiszolgálására, a NIIF szuperszámítógépes infrastruktúra lehetővé teszi azt is, hogy hazánk bekapcsolódjon az Európai Kutatási térség keretében formálódó, az EU által támogatott integrált európai szuperszámítógépes infrastruktúrába (PRACE), biztosítva ezáltal azt, hogy kutatóink a nagy európai rendszerekhez is hozzáférést kapjanak.

Akit érdekelnek még a részletek, annak érdemes átnyálaznia Stefán Péter projektvezető remek prezis összefoglalóit Magyarország szuperszámítógép-arzenáljáról.

Read previous post:
Apu kezdődik!

105 millióért újítanak fel 2366 méter kerékpárutat a Vámospércsi út mentén

Close