Budapesten is akarnak nemzetközi konferenciát migrációügyben

Szijjártó Péter hétfőn, Luxemburgban az EU-s országok külügyminiszteri értekezletén nyilatkozta, hogy Magyarország kezdeményezi, hogy a migráció ügyében ne csak a máltai fővárosban, hanem Budapesten is tartsanak nemzetközi csúcsértekezletet idén ősszel, amelyen megvitatnák a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos problémákat. Mindezt azért, mert az EU-országok közül Magyarországra érkezett idén a legtöbb menekült.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szóvá tette, hogy az unió eddig kizárólag a földközi-tengeri menekültáradatra összpontosított, és nem szentelt figyelmet a Magyarországot súlyosan érintő nyugat-balkáni útvonalnak. Ezt az útvonalat most már elsősorban nem csak a nyugat-balkáni országokból érkezők használják, hanem egyre inkább közel-keletiek, afrikaiak, afgánok, pakisztániak és szíriaiak.

“Földrajzilag differenciált megközelítésre van szükség” – mondta Szijjártó. Adatai szerint Magyarországra idén eddig 50 ezernél is több bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországba pedig 47 ezer.

A magyar külügyi tárca vezetője szerint a miniszterelnök fel fogja vetni, hogy ennek az őszi budapesti csúcstalálkozónak a kezdeményezése kerüljön be a most csütörtök-pénteken Brüsszelben tartandó EU-csúcs következtetései közé.

A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az EU-államok és az érintett szomszédos térségbeli országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomás ügyében. Szijjártó most kezdeményezte, hogy az ősszel – és nem az ősz végén – Budapesten is legyen csúcstalálkozó, amelyen az EU, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és keleti mediterrán térség vezetői vennének részt, és vitatnák meg a nyomás csökkentéséhez szükséges intézkedéseket.

A hétfői luxembourgi tanácskozáson a külügyminiszterek meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről.

Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban döntöttek úgy, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie a főként Líbiában tevékenykedő embercsempészek ellen. A külügyminiszterei május 18-án – római főhadiszállással – életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, most pedig döntöttek az első műveleti szakasz megindításáról, amely egyelőre légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.

Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál – lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt – katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására, e felhatalmazáshoz viszont – a jelenlegi uralkodó álláspont szerint – líbiai segítségkérésre lenne szükség. Szijjártó a magyar újságíróknak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az ENSZ-felhatalmazás mindeddig nem érkezett meg. Elégtelennek mondta, hogy  hogy a művelet egyelőre hírszerzésre és tájékozódásra korlátozódik.
“Minél előbb sort kellene keríteni arra, hogy az embercsempészek eszközeit, vagyis a csónakjaikat (…) megsemmisítsük” – tette hozzá. Támogatásáról biztosította azt a megközelítést, hogy az EU területén kívül kell keresni a megoldást a bevándorlási nyomás jelentette problémára.

MTI

Read previous post:
A Fidesz szerint 60 000 fölött a bevándorlók száma Magyarországon

Lemerült a jármű akksija az utcán, a rendőrök kisegítették

Close