Több mint félmilliárd forintból fejlesztik a hortobágyi lótenyésztő központot

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. megbízásából jelentős turisztikai fejlesztési munkálatok kezdődtek a Mátai Ménes telepén. Az 538 millió forintba kerülő beruházást – a közbeszerzést követően – a Jánosik és Társai Kft. végzi – közölte az MTI-vel a cég tulajdonosa.

Jánosik Lajos a részletekről elmondta: a napokban kezdődött munkálatok részeként megújul a fedett lovarda, ahol új verseny- és gyakorlópályát alakítanak ki, bírói fülkéket építenek, és áthelyezik a nézőtéri tribünöket is.     A lovarda épülete új homlokzati burkolatot és korszerű világítást kap.     A korszerűsítés során átépítik a nyerges épületet is, ahol kicserélik a tető héjazatát, valamint 7 férőhelyes lómosóval ellátott istálló bokszot építenek a tenyészkancáknak.

A kispalás istálló helyén egy több mint ezer négyzetméter alapterületű fogadó épül, ahol a recepció és információs szolgálat működik majd. Ugyanott alakítanak ki a ménes történetét bemutató termeket és egyéb kiszolgáló helyiségeket – taglalta Jánosik Lajos.

A cégvezető közölte: teljesen átalakul az épületek környéke is, bekötő utak épülnek, a parkolókat térkőburkolattal látják el. Több mint négyezer négyzetméteres füvesített területen 62 fát és 9 ezer cserjét ültetnek el, de még egy 450 köbméteres kerti tavat is kialakítanak – egészítette ki az elmondottakat.

A Mátai Ménes 280 lovával Magyarország egyik jelentős lótenyésztő központja, állami ménesként működik a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. kezelésében. Legfontosabb feladata a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniusz fajta génmegőrzése és napjaink igényeinek megfelelő holsteini fajtára alapozott magyar sportló tenyésztése. Emellett a ménesnek a természetvédelmi területek kezelésében is meghatározó a szerepe.

Több mint 300 éves múltra tekint vissza a Debrecen szabad királyi város alapította hortobágyi ménes, amely Magyarország egyik legrégebbi ménesei közé tartozik. Debrecen város ménesét először 1671-es levéltári feljegyzés említi. A város nemcsak saját, hanem gazdaközösségének lovai számára is szervezett ménest, hiszen a hortobágyi puszta Debrecenhez tartozott évszázadokon keresztül 1948-ig. A város polgárai a pusztát, mint külső legelőt közösen is használták a tavaszi kiveréstől az őszi beszorulásig. A debreceni cívisek jólétének alapját a Hortobágy biztosította hosszú ideig.

A nóniusz fajta céltudatos tenyésztése az 1880-as években kezdődött el a ménesben. Ekkor lett a lótenyésztés központja Máta, ami egyben a város legeltetési gazdálkodásának is székhelyévé vált.

MTI, hortobagy.eu

 

Read previous post:
Már öt érmet szereztek a magyarok a kajak-kenu világbajnokságon

Migránsoknak álcázott NAV-osok ellenőriztek a déli határnál

Close