Egyre jobb a kapcsolat Magyarország és “Európa utolsó diktatúrája” között

Dinamikusan fejlődnek a magyar-fehérorosz gazdasági kapcsolatok, 2014-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom 12 százalékkal növekedett az előző évhez képest – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-fehérorosz gazdasági fórumán, Budapesten.

Szabó László, aki a magyar-fehérorosz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság magyar társelnöke, hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás politikájával segítik a két ország vállalatai közötti együttműködést is.

Alena Kupcsina fehérorosz külügyminiszter-helyettes, a kormányközi bizottság fehérorosz társelnöke kiemelte, hogy a két ország kapcsolatában fontos szerepet tölt be a gazdasági együttműködés.

Szabó László elmondta, hogy bár az orosz szankciók miatt valamelyest megtört a gazdasági kapcsolatok fejlődésének dinamikája, a trend továbbra is pozitív, ami mutatja, hogy a két ország vállalkozásai megtalálták az üzleti lehetőségeket.

Az államtitkár szerint a két ország cégei között jók az együttműködési lehetőségek a textilipar, az élelmiszeripar, a faipar, a mezőgépgyártás és a turizmus területén.

Szabó László a vállalkozók előtt elmondott beszédében kitért arra, hogy a Fehéroroszországba irányuló magyar export túlnyomó része feldolgozott termék, ezen belül is nagy része gyógyszer, de jelentős tételt képviselnek a magyar kivitelben a szállítóeszközök, híradástechnikai termékek, villamosgépek, elektromos műszerek.

Ezen kívül a mezőgazdaság területén is mutatkoznak előrelépési lehetőségek – jelentette ki az államtitkár.

Szabó László bízik abban, hogy a magyar befektetési környezet a fehérorosz cégeknek is vonzó lehet, illetve magyar-fehérorosz konzorciumok lehetőséget kapnak a különböző tendereken.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Eximbank jelentős kerettel rendelkezik magyar-belorusz közös projektek finanszírozására versenyképes feltételekkel. Megjegyezte: tavaly az Eximbank átlagos tőkekihelyezési kamatszintje euróban számolva 1,8 százalék volt, ami nagyon versenyképes nemzetközi összehasonlításban is.

Alena Kupcsina kiemelte, hogy folyamatosan dolgoznak országuk befektetési vonzerejének növelésén, köztük az adminisztráció csökkentésén.

A fehérorosz külügyminiszter-helyettes úgy látta, hogy a magyar-fehérorosz cégek számára még több ágazati együttműködésre lesz lehetőség a jövőben, már csak azért is, mert országuk tagja az eurázsiai gazdasági uniónak, ami további piacbővülést jelent.

Alena Kupcsina úgy értékelte, hogy a mezőgazdaság már hagyományos együttműködési terület a két ország vállalkozói között, ezen kívül az építőiparban, a gyógyszeriparban, az innovációs iparágakban, a turizmusban és az oktatásban lehetne erősíteni a kapcsolatokat.

A magyar-fehérorosz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság pénteki budapesti üléséhez kapcsolódó MKIK gazdasági fórumot követően mintegy 80 cég részvételével üzletember találkozót tartottak.

MTI

 

Read previous post:
Lengyel elnök: Népirtásnak kell minősíteni a katyni mészárlást

Mesterséges hímivarsejteket hoztak létre francia kutatók a férfi meddőség kezelésére

Close